KALANDOROK

Három generáció. Egy autó. Egy utazás.

Igazán remekül sikerült Paczolay Béla első filmje, a Kalandorok. Ebben olyan remek színészek voltak segítségére, mintb Haummann Péter és Rudolf Péter és Schruff Milán se marad le kettejük mögött. A film végig humoros, illetve keserédes, de ez utóbbi tulajdonság manapság szinte kötelező kellékévé vált a magyar filmeknek, hiszen tudjuk, sírva vígad a magyar, vagy hogy is van ez. No, mindenesetre itt jut sírva nevetésből és nevetve sírásból is bőven, és az egyensúly is kellően rendben van. És amit még a film javára írnék: fogalmam sincs milyen hosszú, mert nézése közben egész konkrétan, repül az idő, és szinte észrevétlenül, egyszer csak vége. Egy kicsit talán túl hirtelen is, a zárás kicsit talán "túl nyitott", de ez sem mondható hibának. És bár számomra még mindig a Konyecé az elsőbbség, a Kalandorok is ugyanúgy kiváló, mondhatni kihagyhatatlan.

Öröm volt nézni: 70%