MEGÉRZÉS

Ébredések.

Ismét egy film, amin olyan sokan fanyalogtak az utóbbi időben. Olyan egyszerű elítélni, meg sem próbálni megérteni Igazság szerint irigylek mindenkit, aki mindebből semmit sem ért, és elkönyveli egyszerűen egy rossz filmnek. Csakhogy nagyot téved. De tény: egyszerűbb elítélni, azonban hadd legyek én most a másik oldal védője.
Mindenfelé azt olvashatjuk e filmről, hogy thriller-elemekkel átszőtt dráma, holott ez pusztán csak a látszat. Ez a film több annál. Ez az egész – mellesleg kiváló – alapötlet arról szól, hogy egy családanya, Linda Hanson (Sandra Bullock) élete sorsfordító eseményláncolata hetének napjait nem a szokványos sorrendben éli meg. Egy nap megkapja férje (Julian McMahon) halálhírét, másnap azonban férje ott ül a konyhában, aztán harmadnap eltemetik… és így tovább.
Mindez az egészen különös és zűrzavaros filmszerkezet tökéletesen érzékelteti Linda lelkiállapotát, mindazon amin keresztülmegy. Egy váratlan tragédia feldolgozhatatlanságát tükrözi vissza, amikor képtelenek vagyunk felfogni, hogy aki elment az nincs többé. Itt is erről, és nem elsősorban a nem sorrendben leélt napok furcsaságáról van szó, hanem a Végzet elkerülhetetlenségéről. Nem ez az első, és bizonyosan nem is az utolsó film, melyben a főszereplő, úgy tűnik, kap egy lehetőséget arra, hogy megváltoztathassa a történteket, elkerülhessen egy tragédiát, csakhogy a dolgok állása sosem ilyen egyszerű. Bármit is teszel, bármivel is próbálkozol, aminek meg kell történnie, az meg is fog történni. Legfeljebb saját elkövetett hibáidon javíthatsz.
Mindenféle fanyalgás és negatív kritika ellenére én úgy gondolom remek és átérezhető film Mennan Yapo rendezése, bár ne ismerném ezt a helyzetet ilyen jól! Csalódni csak az fog, aki arra vágyik, hogy majd itt jól nagyon megijesztik, és félelmében a mozi karfáját fogja harapdálni. Nos, őket ki kell ábrándítsam, mert a Megérzés  nem nekik szól.

Én nem kötekedem, szerintem ez a film megér 90%-ot.